Gárdonyi-emlékév

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Gárdonyi Géza neve biztosan ismerősen cseng mindenki számára.  Az Egri csillagok szerzője 150 éve született. Ebből az alkalomból 2013-ban Gárdonyi-emlékévet tartanak országszerte, amelyben számos rendezvénnyel emlékeznek az íróra. Iskolánkban kiállítással és stúdiós műsorral mi is megemlékezünk róla. 

Az író 1863. augusztus 3-án Agárdon született Ziegler Géza néven. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban.

Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított. Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt. Az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira. 1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.

Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének. A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér.

Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.

A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amely 6. évfolyamban kötelező olvasmány is. Várkonyi Zoltán készített belőle látványos filmet, Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent.

Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem. Ilyen A láthatatlan ember, az Isten rabjai, Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja, a Dávidkáné vagy az Ida regénye.

Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő Földre néző szem című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással.

"Az egri remete" – így emlegetik Gárdonyit - 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.

Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 1988-ban - az író születésének 125. évfordulójára újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". Nevét viseli az egri színház és számos iskola az országban.

 

A 150 éve született legnagyobb magyar történelmi regényíróról, Gárdonyi Gézáról kevesen tudják, hogy nemcsak kiválóan írt, hanem festett, muzsikált és sakkozott is, volt párbajhős, de botanikusként, régészként és történészként is megállta a helyét. A korszak egyik legjobb humoristájaként tartották számon, sőt egy pókfajt is ő fedezett fel. Kevesen tudják azt is, hogy ő írta a „Fel nagy örömre” kezdetű dalt is, melyet most Cseh Tamás előadásában hallhattok.

Gárdonyi kétségtelenül legnépszerűbb regénye, az Egri csillagok, amit minden iskolás gyerek elolvas Magyarországon, legalább egyszer. Ezt a művét maga Gárdonyi is a legjobb alkotásának tartotta.

A történelmi regény forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt éneke s az ebből készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a műben.

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi-ifjúsági regény, amelynek cselekménye a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. A történet a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva életét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. Mindannyiunk számára ismert a regényben Dobó István által megfogalmazott eskü, amely várvédők elszántságát, hűségét, hazaszeretetét fogalmazta meg. Minden magyar ember előtt példaként álljon a hősök, az „egri csillagok” helytállása.

Az emlékév jó alkalom arra, hogy még többen és alaposabban ismerjék meg Gárdonyit, olvassák műveit, aki  magyar regényíróként olyan értéket hozott létre, melyhez hasonlót azóta sem sikerült senkinek.

Ahogy Kosztolányi Dezső írta róla: „Vannak viharos lángelmék, melyek magunkra döbbentenek,/ vannak hideg lángelmék, melyek a gyémánt ragyogásával tündökölnek élesen és keményen,/ s vannak prófétáló, útmutató, előrehajtó lángelmék is. Gárdonyi Géza más volt, és sokkal több volt minekünk. Ő a bájos lángelme volt.”

 Jó olvasást kívánunk Gárdonyi műveihez!

Kovács Miklósné

mk.vezető

                                                                                         

Panoráma

panorama

Linkek

 

 

 

 

Sportolási lehetőségek a tornateremben

 

 

Női torna

Asztalitenisz

Teremfoci

Ajak-kupa